siksze
Reszletek a konyvembol

Nolblog Saját blogom Segítség

Feltöltök

blogolok videót képet hangot

A Negev-sivatag peremén, Arad város magasságánál lehet megváltani a képzeletbeli belépőt a köves sivatagba

A Holt-tenger partja közelében Masada erődje, amelyet nagy Heródes építtetett, a zsidóság egyik legjelentősebb emlékhelye és leggazdagabb régészeti lelőhelye Izraelben. A zsidók Masadát kegyhelynek tartják, mivel itt zajlott le történelmük egyik legdrámaiabb harca, a halálba menekülő katonák története.

967 zsidó felkelő védte a Római Birodalom katonái ellen a várat, és amikor látták, hogy reménytelen a helyzetük, esélyük sincs a kitörése, inkább megölték egymást, semmint a rómaiak fogságába kerüljenek.

Olvasom ki Jessica angol nyelvű, izraeli történelmi és vallási kegyhelyeket alfabetikus sorrendben felvonultató kalauzából Masada történetét, mivel Jonathan autentikus történelmi magyarázatai már nem jutottak el hozzám, és sajnos megfelelő tudás hiányában csak sötétben tapogatóztam Masadát illetően. A buszon, lustán, megfáradtan a hegyifutástól és annak izgalmas folytatásától hátradöntöm a fejemet, hogy édesded álomba merüljek.

Nem sokáig tart az álmom: a keskeny országnak köszönhetően közel a következő úticélunk. A Negev-sivatag peremén, Arad város magasságánál lehet megváltani a képzeletbeli belépőt a köves sivatagba. Egy beduin tábor sziluettjét vélem felfedezni a kora esti sivatagi sötétségben. A parkolóban terjengő nehéz szagokból ítélve tevék lesznek a hálótársaink.

Egy óriási, oldalt nyitott, de felül fedett beduin sátorban pakoljuk le a zsákjainkat, és vackoljuk be magunkat éjszakára. A földön rengeteg matrac sorakozik katonás rendben, és azokon hálózsákok sora várja az éjszakát.

A kellékekből ítélve egy kirakat - patyomkin - beduin falu lát bennünket vendégül.

Talán azért, hogy képet kapjunk a sivatagi, vándorló beduinok hétköznapjairól - de ezek a beduinok túlontúl tisztának és civilizáltnak látszanak. Konyhájukba belesve mikróba és egyéb, háztartási munkákat megkönnyítő elektromos készülékekbe ütközöm. A sátorhoz tartozik egy cselédháznak tűnő épületegyüttes, itt hajthatják álomra a fejüket a turistáktól megfáradt bennszülöttek. Az egész beduin-feelingnek, látványosságnak, túlontúl is skanzenjellege van, nem csodálkoznék, ha a gyerekek magukat ábrázoló színes képeslapokat próbálnának ránk sózni, és jó magyar konvertibilis forintból adnának vissza. Itt már szabad az est hátralévő része, tevegelhetünk karavánban, cigarettától megsárgult fogú vezetővel odaköszönve a sivatagnak, majd egy jó nagy hurkot leírva, tevegeléstől megittasodva térhetünk vissza a szállásunkra. A kevésbé bátrak vagy lustábbak idétlenül pózolhatnak a szerencsétlen állatokon ülve, vagy nekik támaszkodva, kölcsön burnuszba bújva, fél szemüket végig a bőségesen nyáladzó, huncutul köpködő tevéken tartva.

Ravivék a busz gyomrából hamarjában terülj, terülj asztalkámat varázsolnak a sátor közepén; a beduin asszonyok, akiknek a homlokát különböző törzsi tetoválások, motívumok ékesítik, apró csészékben mentateát szolgálnak fel.

A latinokat nem sokáig köti le a tevegelés hamis izgalma: hamar előkerül a bőr az egyikük hátizsákjából, egymásnak passzolva, dekázási tudományukat fitogtatva, akrobatikus, labdával zsonglőrködő figurákat, cseleket mutatnak be a szájtátva bámuló, félpucér beduin kiskölyköknek, és a szüntelenül dohányzó, halk szavú, aszott bőrű, mélyen barázdált arcú tevehajcsároknak.

Produkciójukat befejezvén, nagyon kedvesen, a gyerekeket is bevonva játékukba hamarjában két nagy csoportra oszlanak, kiegészülve őreinkkel. Sebtében kijelölve a pályát, vérre menő focicsatába kezdenek, a pálya mellőli hangos kiabálás, buzdítás kíséretében.

A játékból kimaradt és a nap izgalmaitól elfáradt többi önkéntes, jóllakottan a kibucban csomagolt ételektől, megpörkölődve a délutáni tűző naptól, lelkesen mutogatja egymásnak a Masadán és az úton készült fényképeket. A laptopok is előkerülnek, a matracok között megbúvó, beduin életérzést porig romboló hosszabítók segítségével, az ölükön egyensúlyozva a számítógépükkel, hozzácsatlakoztatva a digitális kamerájukat töltik fel a Facebookra a kiránduláson készült fényképeket, hírt adva magukról az otthoniaknak.

Hová tűnt a kézzel írt képeslapok varázsa? - dünnyögök magamban, némiképp elszontyolodva a látottaktól, és a technika mindent elsöprő, a múltra fittyet hányó, feltartózthatatlan vívmányaitól.

Elképedve nézem azokat, akiknek teljesen természetesnek tűnik, hogy a sivatag peremén egy beduin sátorban internet kávézót rendezzenek be maguknak, emailben beszámolva a velük történtekről, chatelve a világ túlfelén tartózkodókkal.

Jessica cicásan hízelegve, kimosakodva bújik oda hozzám, hajában érzem tusfürdőjének jellegzetes édeskés, vadító illatát. Fél kézzel egy általam félbehagyott szendvicset kezd el csipegetni; érzem, tűkön ül a várakozástól.

A többiek félretéve laptopjukat, kimennek a sátor elé, ahol a beduinok, már megtették az előkészületeket a tábortűz megrakásához. A rejtett butykosok is előkerülnek, gyorsan körbe járnak az italok, felmelegítve bennünket az egyre hűvösebb sivatagi éjszakában.

Én egy kétszemélyes, kameramentes, sivatagi csillagnéző túrát javasolok levezetésképpen Jessicának: fiatal még az idő, hogy álomra hajtsuk a fejünket, és a kintről beszüremlő hangok, beduin zenefoszlányok sem kedveznek a békés alvásnak. Óvatosan, nehogy valakinek is felkeltsem a kíváncsiságát, félrevonom az egyik barátságosabb tevehajcsárt, cigarettával kínálom, a félhomályban  ráhunyorítok, hogy vegyen ki többet is a pakliból. Ő nem restelli magát, mindkét füle mögé, és az inge zsebébe is jut a bagómból. Kérdezősködni kezdek, hogy mégis merre felé érdemes indulnom a vaksötét sivatagba, ha valami igazán kalandosra vágyom, és van-e félnivalóm odakint.

- Messze van innen az első lakott település, idegenbe biztosan nem fogok botlani. De a sivatagban cirkáló katonai járőrbe bármikor belefuthatok, ezért jobb, ha az útlevelemet magamnál tartom! - rombolják le ma már másodjára a sivatag köré font romantikus illúzióimat.

- Csak addig érdemes túrázni, amíg még látom a sátor pislákoló fényeit, azon túl már nem jó ötlet elkóborolni. A sziklákon és apró durva kavicsokon kívül semmi látnivalóval nem szolgál a sötétbe borult sivatag. Hiénák előfordulhatnak a környéken, de azok az emberre veszélytelenek. - fejezi be a tevehajcsár, aki egy pillanatra a türelmemet kéri, térül-fordul, majd egy ütött-kopott zseblámpával ajándékoz meg.

Jessicával kézen fogva, melegen felöltözve, hónunk alá csapva egy-egy hálózsákot, hosszú órákra beleveszünk a kietlen, sötét, barátságtalan Negev- sivatagba.

A Siksze megvásárolható a könyvesboltokban, illetve megrendelhető a Booklinon!

0
0 Jelentkezz be a szavazáshoz!

Hozzászólások

Eddig 9 komment érkezett ()

1. töttösi (látogató)
2013. 02. 27. 14:31

Ez de jó rész volt ma!
koszi

2. gogu (látogató)
2013. 02. 27. 14:37

A Románia peremén lévő Arad város elnevezésének van e valami köze a zsidókhoz, vagy csak véletlen dolga a két név azonossága?Az biztos,hogy itt is laktak és laknak zsidó származású emberek.

3. puliusz (látogató)
2013. 02. 27. 17:07

Szerintem csak véletlen
Itt az Izraeli Arad városáról van szó!

4. rodosto1
2013. 02. 28. 1:03

közepes szerző ócska reklámja
jellemző magatartás

5. elemer (látogató)
2013. 02. 28. 5:32

Annal azert sokkal tobb
en speciel olvastam a konyvet

6. zoltai (látogató)
2013. 03. 01. 11:24

Ezt nagyon átéltem
köszönöm!

7. latogato (látogató)
2013. 03. 01. 11:25

Ez tényleg jó rész volt, na igen a digitális korszak
illúzió romboló tud lenni.

8. rita (látogató)
2013. 03. 01. 11:36

Massadában is jártam, Sivatag sajnos kimaradt!

9. csaszi (látogató)
2013. 03. 02. 1:57

latogatok, latogatok es megintcsak latogatok. Honnan ez a sok latogato? Kinek ez a sok latogato?

19 szzd vegi sztori, 2 csavargo, egy fiatal es egy oreg. Az oreg kimeruten esik be egy arokba.

- Jani itt van 10 krajcar. en mar nem birom. Eriggy be a varosba, hozzal palinkat meg kenyeret.
Jani visszajon.
- Papa! Itt van. Hoztam 7 krajcarert palinkat, 3-ert kenyeret.
Papa feluvolt:
- 3 krajcareret kenyeret??? Kinek ez a sok kenyer????.....

Írja meg véleményét, kérdéseit!

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Ha van felhasználóneve, itt bejelentkezhet.

Hozzászólás:
 
Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.

Címkefelhő

@hm belfold